Wanna Be Famous!

Sziasztok!
Itt is vagyok a negyedik fejezettel remélem tetszik,jó olvasást! XoXo

DANA SZEMSZÖGE:


Éppen elindultam kifelé az ajtón amikor éreztem hogy valaki visszaránt.amikor megfordultam nagy ijedtséggel  konstatáltam hogy Anya az...Az az érzés leírhatatlan és hirtelen kedvem lett volna valami Hannibáli vagy Cézári csel végrehajtására de ebben a csatában felesleges volt.


-Mégis mit képzelsz?-kérdezte semleges hangon-
-Tetszik vagy sem...Én apu lánya maradok akárhogy meghalt és én örököltem a tehetségét ja és még valami megtaláltam a füzetet is.-meresztettem gyilkos tekintetet-
-Most bemész és kipakolod azokat a ruhákat ugyanis nem mész te sehová!-utasított-
-Pedig de fogok,mert apu nyomait követem,és a saját álmomat.Mindegy kipakolok de nem sokáig maradok azt tudnod kell-mentem be-


Amint hallottam a csendet ismét kilestem és elindultam Amandához. Sikeresen kijutottam és eljutottunk a reptérre sőt a repülőre is,még messzebb is ugyanis rendesen elértük Los Angelest.

Egyből körbevezettek a stúdión,ahol ismerős zene hallatszott ki.



-Azt ne mondd hogy...a BTR...-suttogtam-
-Pedig de ők azok.Mindjárt végeznek és kijönnek,aztán bemutatlak titeket.-mosolygott Bret-
-Jó a füle a csávónak...Ilyen a zeneipar.-nevetett Sarah-
-Mégis hogy nézünk ki?-néztem végig magunkon-
-Mint akik átutazták az USA-t? -nevetett Amanda-
-Jó befogtam.-csóváltam a fejem-
-Ja jó lenne mert itt lemezmunkálatok folynak.-lépett mögém poénkodva egy srác-

-Hello,bocsi...Én Dana vagyok,Ő Amanda,és Ő pedig Sarah.-mutatkoztam be-
-Sziasztok,én James Maslow vagyok.És nyugi csicseregjetek csak végeztünk.-mosolygott-
-Oh rendben.Jó darab lesz.-mosolyogtam vissza-
-Sziasztok én Kendall vagyok,üdv LA-ben!-tárta szét a karjait Kendall-

-Hola itt Carlos!-ugrált Kendall mögött Los-

-Ciao én pedig Logan vagyok.Üdv itt.Ha kell valami szóljatok,segítünk.-mondta lazán-

-Úgy lesz.-vágtam rá-
-Oh már kijöttetek,gondolom bemutatkoztatok akkor spuri menjetek csak mára végeztünk.-mondta apai hangon Bret és bement az irodába-
-Gondolom kajásak vagytok.Irány a part együnk valamit,ja és igen meghívunk titeket mivel gondolom nem húz le egyikőtöket sem a pénz.-mondta kedvesen James-
-James...egy nem fizethettek helyettünk ha mi is eszünk,kettő egy vacsi senkit se juttatott még csődbe,három nagyon kedves gesztus.-ellenkeztem-
-Dana..egy ismered a dalokat nem? I'm saying woo don't tell me no tehát...én fizetek,kettő minden cent fontos ebben a városban a kezdetekkor,három ja tudom hogy kedves vagyok.-nevetett-
-A francba a Love Me Love Me dalszöveggel nem szabad ellenkezni...-csóváltam a fejem-
-Sem a 180-as New Yorkiakkal-egészítette ki Amanda-
-Jogos sőt semmilyen New Yorkival.-tette hozzá Sarah-
-Ácsi ti is a Nagy Almából pottyantatok ide?-kérdezte James-
-Yeap!-vágtuk rá-
-Remek!Még három New Yorki...istenem-forgatta a szemét Logan-
-Mi a baj Cowboy?-nevetett Sarah-
-Semmi csak na.-puffogott-
-Nyugi elszalad a lovad ha stresszelsz.-húzta tovább az agyát Am-
-Hagyd már na...Csak nem látott még nagy almát!-ugrattam én is-
-Na jó inkább menjünk enni.-bosszankodott Loggie-
-Igenis Mester!-indultunk el a lépcsőházban lefelé-


Elsétáltunk a közeli étteremig,és ott beszélgettünk tovább.Estig elidőztünk a belvárosban és apu jegyzeteit olvasva úgy döntöttem én is írni fogok egy naplót a tapasztalataimról ezért egy szép jegyzetfüzetet kerestem,vettem is egyet.

-Szép a karkötőd.-jegyezte meg James-

-Köszi.Apukámtól kaptam még mikor élt-mosolyogtam elszomorodva-
-Részvétem miatta.-mondta együtt érzően-
-Köszi.-mondtam lehangolva-
-Jól vagy?-kérdezte aggodalmasan-
-Igen menjünk ne ragadjunk itt.-mondtam gyorsan,szinte hadarva-
-Okés.Ja amúgy remekek vagytok.-
-Ácsi mi?Nem is hallottál minket énekelni még.-lepődtem meg-
-De,viszont Bret elküldte az anyagotokat.Mindent tudtunk rólatok mire megjöttetek.-avatott be-
-Értem jó akkor nem lepődöm meg.-mondtam "megértettem" hangnemben-
-Hey skacok várjatok!-kiáltott a többiek után-
-Jaj lányok holnap végre hallunk titeket énekelni!-dörzsölte szemétkedve a tenyerét Logan-
-Legalább a hangnemedben ott van az alig várom lejtés.-vigyorgott Sarah-
-Igen,ez a specialitásom.-nevetett-
-Dehogy is.Hagyd már magad.-legyintett Kendall-
-Fiúk nyugi...Amúgy mi van ti is ott lesztek?-kérdezte Amy-
-Jaja.Bret mondta hogy legyünk mi is ott hogy értékeljünk.-mondta széles mosollyal Los-
-Akkor én hazamentem.-vonultam el berezelve-
-Jaj na imádjuk a zenéteket,illetve sokféle hangzásra vagytok képesek.Semmi nem lesz csak énekeltek.-mondta nyugtatóan Kendall-
-Oké akkor mégiscsak maradok-tértem vissza közéjük-
-Milyen félős...Mint egy csirke.-viccelődött rajtam Carlitos-
-Los...komolyan csirke?Ennyire kajás vagy?Pedig most ettünk!-kacagtam mert igaza is volt meg boldog is voltam-
-Na jó el kellene indulni haza mert holnap kilenckor kezdünk.-mondta tájékoztatón James-
-Rendben akkor legyen az hogy hazakísérünk titeket utána lépünk mi is.Mi már tudjuk a járást!-mondta kedvesen Kendall-
-Okés.-vágtuk rá egységesen és elindultunk a lakásunk felé.-
-Sziasztok jó éjt.-köszöntünk el-


Így hogy volt időm begubózni már szomorú voltam...Ahogy olvastam apu feljegyzéseit egyszerűen éreztem a hiányát ami nagyon elkent.



Megtettem az első bejegyzést a naplómba azzal kapcsolatban hogy milyen érzés LA meg hogy milyen jófejek a srácok meg Bret.Illetve hogy mennyire büszke vagyok a barátságunkra a lányokkal.Miután letettem a naplót elaludtam nagy nehezen.
Reggel fél nyolckor keltünk fel hogy időben elkészüljünk és odaérjünk.
Elénekeltük ugyanazt a dalt amit a versenyen utána egyeztettük a szabályokat és a határidőket,meg hasonlókat utána spuriztunk felvenni a demoanyagot.
A felvétel után elmondta Bret hogy a Demot elküldik a kiadó tulajának aki eldönti elég kelendő-e a hangzás ahhoz hogy megtérüljön a belefektetett összeg.Ha nem akkor haza küldenek ha igen akkor maradunk.Minden ezen függ..Ja és a legjobb hogy két hetet kell várni a válaszra...